9 éve, 2012. október 9-én tálib fegyveresek merényletet követtek el egy 15 éves, a pakisztáni lányok tanulási jogaiért küzdő aktivista ellen a Szvát-völgyben. Malala Yousafzai csodával határos módon túlélte, és pillanatok alatt a világ legnépszerűbb tinédzsere, a lányok és gyerekek oktatásának élharcosa, több inspiráló könyv szerzője, a 2014-es Nobel-békedíj birtokosaként pedig a történelem legfiatalabb Nobel-díjasa lett. Harapj Te is a tudás almájából, ismerd meg Malala történetét és készítsd el egyik gasztrokedvencét, egy csodás cupcake-et!
Malala Yousafzai a 2014-es Women of the World fesztiválon, Londonban (kép, szerkesztett: creativecommons.org, CC BY 2.0)
„Katonák helyett könyveket küldjetek. Fegyver helyett meg tollat.” – mondta Malala egy 2013-as interjúban, amikor az USA pakisztáni jelenlétéről kérdezték. Ekkor volt egy éve, hogy otthonában, az északnyugat-pakisztáni Szvát-völgyben egy vizsgáról hazatérve az iskolabuszon tálib fegyveresek megtámadták, és több életveszélyes lövéssel megsebesítették – az először Peshawarban, majd Angliába átszállítva Birminghamben folyó műtéteknek és a hosszú rehabilitációnak köszönhetően azonban megmenekült, sőt, a brutális merénylet még eltökéltebbé tette és ráirányította a figyelmet ügyére: a lányok és gyerekek jogára a szabad, korlátoktól mentes tanuláshoz világszerte.
Malala – a biztonsági kockázatok ellenére, hiszen a talibán kinyilvánította, hogy továbbra is célpontnak tekintik – felépülését követően ellentámadásba lendült: 2013. július 12-én, gyógyulása utáni első nyilvános, ENSZ-beli felszólalásában a globális tanuláshoz való jogot követelte.
Hogy hogyan lett egy 15 éves tini tálib-célpont? Malala – akinek neve „bánat, gyász által sújtottat” jelent, és egy harcos afgán költőnőről kapta – életében a legnagyobb inspirációt művelt, szabadgondolkodású édesapja, Ziauddin Yousafzai nyújtotta, aki maga is több iskolát (ún. Khushal Public Schools) működtetett a festői szépségű Szvát-völgyben, amit tálib-mentes időkben „Pakisztán Svájcaként” is szoktak emlegetni. Nagyrészt ő oktatta Malalát, aki már gyerekként úgy döntött, politikus, sőt, miniszterelnök lesz, és ezzel másik példaképe, Pakisztán első női, 2007-ben öngyilkos merénylet áldozatául esett miniszterelnöke, Benazir Bhutto nyomdokaiba lép.
Benazir Bhutto Washingtonban, 1989-ben. Muszlim országban első nőként kétszer is betöltötte a miniszterelnöki posztot.
Malala először 2008-ban, 11 évesen, egy peshawari sajtóklubban szólalt fel a szabad oktatásért, mondván: „Hogy meri a talibán elvenni a tanuláshoz való, alapvető jogomat?” A tálibok ekkor ugyanis már átvették a kontrollt a Szvát-völgy felett, ami a lakosság megfélemlítésével, iskolák bezárásával és lerombolásával, a lányok hazaküldésével, oktatásuk beszüntetésével járt – mindez 50000 iskolás lányt érintett Malala szülővárosában, Mingorában és környékén.
A helyi BBC online 2008-ban vette fel a kapcsolatot Malalával, hogy inkognitóban írjon blogot arról, milyen az élet a talibán által uralt területen egy tinédzser lány számára. Eszközök hiányában Malala első posztját 2009 januárjában kézírással írta meg, szkennelve juttatták el a BBC Urdunak. Bár a blogot Gul Makai (búzavirág) álnéven írta, hatalmas veszélynek tette ki magát, a talibán ugyanis pont 2009. január 15-től tiltotta be véglegesen a lányok iskoláztatását Mingora-régióban. Malala ezt figyelmen kívül hagyva, februárban nyilvános interjúban szólalt fel a tálib uralom ellen, majd a család a pakisztáni erők és a tálibok közötti harcok miatt szétszakadt, amikor a lakosságot kitelepítették a Szvát-völgyből. A blogolást Malala márciusban függesztette fel, édesapját tálib-ellenes tevékenysége miatt életveszélyesen megfenyegették, majd a helyzet enyhülni látszott, amikor 2009 júliusában az egész család visszatérhetett otthonába.
2009 végére nyilvánossá vált, hogy Malala állt a BBC-nek blogoló „búzavirág” mögött, ő pedig jól rá is erősített a lányok oktatásáért folyó küzdelmére, aminek eredményeként 2011-ben Nemzetközi Gyermekbékedíjra terjesztették fel, majd ugyanebben az évben Pakisztán első „Nemzeti Ifjúságért Díját” gyűjtötte be. 2012-ben már a „Malala Oktatási Alapítványt” szervezte, ami szegény lányokat juttatott volna tanulási lehetőséghez. A munkát ekkor azonban nem fejezhette be: a táliboktól folyamatosan életveszélyes fenyegetéseket kapott, akik végül 2012 nyarán döntöttek arról, hogy a 15 éves tinédzser olyan veszélyt jelent az „iszlámra”, hogy meg kell ölni – ezt kísérelték meg október 9-én. Az iskolabuszon utazó Malala a rá leadott lövésektől életveszélyes fejsérüléseket szenvedett, de mint tudjuk, csodával határos módon megmenekült.
Malala a Fehér Házban Michelle, Barack és Malia Obamával, 2013-ban
Felépülése után, 2013-ban felpörögtek Malalával az események: ekkor találkozott II. Erzsébettel, Barack és Michelle Obamával, megkapta a Nemzetközi Gyermekbékedíjat és az Európai Parlament által az „emberi jogok védelméért és a gondolatszabadságért” alapított Szaharov-díjat, valamint megjelent első nagysikerű (a brit újságíró Christina Lambbel közösen írt) könyve, az „Én vagyok Malala – a lány, aki harcolt, hogy tanulhasson, és lelőtte egy tálib fegyveres”. A brutális támadás megrázta az egész világot: Madonna (Malala egyik kedvence) „Human Nature” c. slágerét az életéért küzdő aktivistának ajánlotta egy koncerten és a hátára tetováltatta Malala nevét, Angelina Jolie pedig 200000 dollárt fizetett be a lányok és gyerekek szabad oktatásáért létrejött Malala Alap számlájára – segítségével elsőként Pakisztánban építettek iskolákat lányok számára, majd, 2015-ben, Malala 18. születésnapján a szíriai válságból Libanonba menekülteknek nyithatta meg kapuit egy „Malala-iskola” a Bekaa-völgyben.
A világhírű, most is csupán 24 éves oktatásügyi-nőjogi aktivista felépülése óta Nagy-Britanniában él, Birminghamben járt gimnáziumba, majd filozófiát, politológiát, közgazdaságtant hallgatott az Oxfordi Egyetemen. Töretlenül küzd a nők és gyerekek jogaiért, tevékenysége elismeréséül 2014-ben az indiai gyermekjogi aktivista Kailash Satyarthivel megosztva Nobel-békedíjjal tüntették ki, mellyel 17 évesen ő lett a legfiatalabb a Nobel-díjasok sorában. Első bestsellere – aminek audio-verziója 2015-ben a legjobb gyerekalbumnak járó Grammy-t nyerte el – után több inspiráló könyvet írt, az „Én vagyok Malalán” kívül a „Nincs más út – Az én utam és menekült lányok történetei a világ minden tájáról” érhető el magyarul. Életéről az Oscar-díjas Davis Guggenheim 2016-ban készített bensőséges hangulatú dokumentumfilmet.
Bár Malala biztos nem gondolta volna, hogy az őt ért támadás után 9 évvel teljes talibán hatalomátvétel történhet a Pakisztánnal szomszédos Afganisztánban (ahol a 2001-es USA-invázió kiszorította őket a hatalomból), 2021 nyarán ez mégis drámai gyorsasággal következett be. A történelem ismételte önmagát: a tálibok bezárták az iskolák kapuit a lányok előtt, a dolgozó nőket „hazaküldték”. Az országban teljes a kétségbeesés, ebben a videóban egy 17 éves lány arról mesél, hogy mozgássérült édesapja volt, hogy inkább kevesebb ételt vett, hogy neki és a testvéreinek iskolára teljen, ő pedig osztályelsőként orvos akart lenni – 2021 októberében ezzel szemben a háztartásba zárva emészti a kilátástalanság –, a másik megszólaltatott, dolgozó hölgy (akit szeptemberben a talibán elleni fellépéséért súlyosan bántalmaztak) pedig 6 gyermeket nevel, nő mivolta miatt viszont megszüntették a munkaviszonyát, így most fogalma sincs, mit tegyen, de bármilyen veszélyt és kockázatot vállalna, hogy a jövő ne legyen olyan sötét, mint amilyennek most látszik… A helyzetre Malala ebben a videóban reflektált és állt ki az afgán lányok oktatáshoz való jogaiért, a talibánra való nyomásgyakorlást sürgetve.
Malala otthona, a pakisztáni Szvát-völgy (kép: Asi Abbasi, unsplash.com)
Mint említettük, Malala Nagy-Britanniában él, családjával a birminghami kórház közelében telepedtek le, ahol több mint egy évig kezelték. Bár innen nyilvánvalóan könnyebben, nagyobb biztonságban irányítja életét, kezdetben arról is beszélt, mennyire hiányzik neki Pakisztán, a gyönyörű Szvát-völgy, a szomszédok, barátok, akikkel interneten tartja a kapcsolatot. „Itt a szomszéd pár méterre van, mégis mintha mérföldekre lenne” – utalt egyszer az általa megszokottól nagyon más tempóra, egy 2019-es interjúban viszont megerősítette, hogy másodéves oxfordi hallgatóként most már nagyon jól érzi magát új hazájában, ahogy mondta, a kezdeményezőkészség, hogy tett egy lépést az emberek felé és próbált velük beszélgetni, kapcsolatot építeni, sokat segített. Bár a munka és a tanulás mellett a barátokkal való lazulást, csipegetést, krikettezést is nagyon élvezi, Malala köztudottan offline éli magánéletét, a netezést, közösségi tevékenységet, szelfizést csak a legszükségesebb mértékben, elsősorban küldetése előmozdítására használja.
Amit viszont a brit multikulti gasztroszcéna sem tud pótolni, az számára is a gyerekkori ízes, fűszeres otthoni konyha, mint Malala többször leszögezte, első számú kedvence édesanyja rizses- csirkés biryanija (változatos, fűszeres ragu, az Indiai-szubkontinens muszlim lakosságának alapétele). Angliában persze egy csomó nyugati étellel is megismerkedett, de a gyorséttermi vagy utcakaják között is ízlésének megfelelően mindig az intenzívet, fűszereset, csípőset preferálja: középiskolásként számos chilis-csirkés wrappet, karamellás kávét, ízletes pizzát fogyasztott el suli után vagy amikor barátnőivel egymásnál aludtak (első könyvének gyerekverziójában bevallja, hogy utálja a padlizsánt és a zöldpaprikát, a pizzát viszont épp ellenkezőleg…) A nyugati desszertek közül pedig mi más lehetne a kedvence, mint a látványos, ezerarcú cupcake, amit most izgalmas őszi interpretációban kínálunk – harapj a tudás almájából, próbáld ki Te is!
Zamatos almás cupcake
Hozzávalók 12 sütihez:
- 205 gramm búzafinomliszt (vagy finomliszt és zabpehelyliszt fele-fele arányban)
- 2 nagy, friss tojás
- 1 csapott teáskanál sütőpor
- 1 teáskanál őrölt szegfűbors (vagy szegfűszeg)
- 1 teáskanál őrölt fahéj
- 1 teáskanál vaníliaesszencia
- 1 teáskanál reszelt gyömbér
- 1 citrom vagy narancs lereszelt, sárga héja
- 150 gramm barna nádcukor (ill. cukorhelyettesítő, édesítőszer)
- 1 csipet só
- 110 gramm sótlan, szobahőmérsékletű vaj
- 120 gramm tejföl
- Fél dl friss, leturmixolt alma
- 450 gramm kis kockákra vágott, zamatos, savanykás alma
- Opcionálisan: pár evőkanál durvára zúzott dió vagy mogyoró
Elkészítés:
1. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
2. Egy tálban keverjük simára a lisztet, a sütőport és a fűszereket.
3. A vajat verjük habosra a nádcukorral (vagy édesítőszerrel). Ha kész, folyamatosan keverve adjuk hozzá a tojásokat és a tejfölt, végül a fél dl almaturmixot, a vaníliakivonatot és a reszelt citrom/narancs héjat.
4. További keverés mellett a szárazanyagokat is fokozatosan, kisebb adagokban dolgozzuk a masszába.
5. Fakanállal forgassuk bele az almadarabokat, valamint a diót/mogyorót, ha használunk.
6. Kanalazzuk a masszát 12 cupcake-sütőformába. Süssük 20-30 percig, kivétel előtt végezzünk tűpróbát: ha tisztán jön ki a közepéből, kész.
Tálalás: az amerikai cupcake-eket dús frostinggal, csokival, karamellel, vaníliakrémmel, fagyival tupírozzák, de egészségünk, szellemi frissességünk érdekében ezt inkább hanyagoljuk, és kínáljuk az almás cupcake-et friss gyümölccsel, magvakkal, diófélékkel a természet bőségasztaláról. Inspiráló őszi ízélményeket!
Még több gasztroegzotikum a teszta.fun „Kultúrmetélt”-rovatában>>
